A SIT módszer egyik legfontosabb alkalmazási területe a problémamegoldás. Az első részben az egyszerű problémákról lesz szó, pontosabban az egyszerűen megfogalmazható problémákról. Mert addig nem lehet megoldani egy problémát, amíg nem tudjuk pontosan, hogy mi a gyökere és mikor számít megoldottnak.

Vannak olyan területek (művészetek, marketing, design, stb.) , amelyeknél elvárt a kreatívitás. Természetes. De mi a helyzet máshol? Kreatívnak kell-e lennie – mondjuk – egy lízing cégnek? Vagy egy öntődének? Mire tudnák használni?

Egy előadáson, ahol különböző ötletgeneráló módszereket hasonlítottak össze, feltettem a kérdést az előadóknak, hogy mi a véleményük egy bizonyos módszerről, amivel a neten találkoztam. Az egyik előadó, Drew Boyd válaszolt: nem ismeri mélyebben a szóban forgó módszert, de neki minden olyan módszer…

A SIT módszer két szempontból is megváltoztatta az életemet. Egyrészt a munkám szempontjából: elegem volt az operatív menedzsmentből és valami újat kerestem. Másrészt megváltoztatta a gondolkodásmódomat arról, hogy mi a kreatívitás, hogyan születik egy ötlet és mit lehet vele kezdeni.