A Swimathon.ms a marosvásárhelyi Marosszéki Közösségi Alapítvány egyik legrégebbi projektje. Az első kiadást 2011-ben szervezték. Azóta az esemény sokat fejlődött, de még mindig távol van a teljes potenciáljától. 2017 novemberében egy műhelygyakorlatot szerveztünk, hogy megvizsgáljuk, hogy a résztvevő szervezetek hogyan tudnák jobban kihasználni az esemény nyújtotta lehetőségeket. A műhelygyakorlat során a résztvevők feltárták a viszonylag gyenge eredmények okait és ötleteket dolgoztak ki ezek növelésére.

Ha valaki egy vágyott állásra jelentkezik, nem árt, ha az önéletrajza kitűnik a többi közül. Lehetőleg jó értelemben. A SIT felől nézve a CV is egy termék. Nem is kell sokat gondolkozni a struktúráján, számtalan formátum van amiből ki lehet indulni.

Ha jól ismerek egy helyet (régió, város, hegy), akkor azt hiszem, hogy nincs szükségem a térképre. Elboldogulok nélküle. Ami igaz is, de ha mégis ránézek a térképre, akkor sokkal jobban és gyorsabban elboldogulok. Különösen, ha új útvonalat akarok megtervezni. Vagy megtudni valami újat a környékről. Vagy felfrissíteni a fejemben levő képet.

 A menő technológiai cégek, mint a Dell, Apple, Google, Amazon, Skype, stb. nem pusztán a technológiának köszönhetik, hogy letarolták a piacot. Maga a technológia nagyrészt megvolt a versenytársaiknak is. Az igazán nagy húzások kevésbé vannak szem előtt és ezek a stratégiai döntések, a  gyökeresen új üzleti modellek. Nézzük meg ezt a kérdést a SIT szemszögéből.

Akármennyire is el van koptatva, egyik kedvencem az a Henry Ford idézet, hogy: Ha megkérdeztem volna a vevőimet, hogy mit akarnak, azt válaszolták volna, hogy gyorsabb lovakat. Azt nem tudom, hogy ezt Ford pontosan milyen kontextusban mondta, de mindenesetre jól szemlélteti azt, amiről ez a poszt szól: miért jobb a SIT a hagyományos módszereknél.

A Szétválasztás sablon nagyon sokoldalúan alkamazható. Problémák megoldása, termékfejlesztés, folyamat újragondolása; fizikai világ vagy virtuális – bármi jöhet. Csupán egy kis gyakorlat és fantázia szükséges hozzá.

Egy-egy helyzet többféleképpen is elemezhető. Ahhoz, hogy a SIT alkalmazható legyen, először valamilyen struktúrált formában kell a helyzetet leírni. A helyzet természtétől függően lehet választani az elterjedt és jól bevált eszközök között.

A előző részben a problémák megoldásának egy egyszerű módszerét írtam le. Ha egy probléma nem fogalmazható meg egyetlen állításban, akkor további eszközöket kell alkalmazni a megzabolázásukra. Az egyik legegyszerűbb eszköz, amivel ez megtehető a Nem kívánt Események Láncolata.

A SIT módszer egyik legfontosabb alkalmazási területe a problémamegoldás. Az első részben az egyszerű problémákról lesz szó, pontosabban az egyszerűen megfogalmazható problémákról. Mert addig nem lehet megoldani egy problémát, amíg nem tudjuk pontosan, hogy mi a gyökere és mikor számít megoldottnak.

Vannak olyan területek (művészetek, marketing, design, stb.) , amelyeknél elvárt a kreatívitás. Természetes. De mi a helyzet máshol? Kreatívnak kell-e lennie – mondjuk – egy lízing cégnek? Vagy egy öntődének? Mire tudnák használni?